Ügyfélszolgálat: 06 23 232199

Akvárium CO2 (szén-dioxid) beoldás

Biológia


Már kisiskolás korunkban megtanították, hogy a növények fotoszintéziséhez széndioxidra van szükség. Mi mindannyian - a növényekkel együtt - szénalapú lények vagyunk, ezért az élethez elengedhetetlenül szükséges, hogy hozzájussunk.

Az akváriumban alapesetben fellelhető szén-dioxid azonban igen kevés a növényeink számára. Csupán 10-15 fajta növényt ismerünk, amelyek elvegetálnak a CO2 hiányában. A többi növényt szinte lehetetlen egészségesen tartani. Ezt a problémát orvosolhatjuk CO2 adagolással.

A CO2 befecskendezés miatt "megengedhetjük magunknak", hogy az akváriumot erősebben megvilágítsuk, ezért élénkebb és vibráló hatást tudunk elérni a látványával az életterünkben.

A CO2 befecskendezés hatására a növények egészségesebbek és szebbek lesznek, az akvárium üde zöld színekben kezd pompázni. A high-tech növényes akvárium látványa semmihez sem fogható, egy új világ fog megnyílni előttünk. Ha már tudjuk magunkról, hogy hosszabb távon kívánjuk az akváriumunkat üzemeltetni, akkor mindenképpen érdemes egy CO2 rendszerbe beruházni.


CO2 diffúzor

Miért szükséges a CO2 beoldás?
"A vízinövények akkor fotoszintetizálnak, amikor a leveleiket megfelelő fény éri. Ehhez a vízben lévő tápanyagokat és CO2-t (szén-dioxidot) használnak fel, mely során szőlőcukrot, és oxigént termelnek. A vízinövények a szőlőcukrot a növekedésükhöz használják fel, míg az oxigént kibocsájtják leveleikből, melyet az akváriumban élő halak és mikroorganizmusok használnak fel a légzésük során. A CO2 az akváriumba beoldással, illetve a halak és a mikroorganizmusok kilégzése során kerül be. Amennyiben az akváriumban sok növényt tartunk - erős megvilágítás alatt, a növények gyorsan elfogyasztják a vízben jelen lévő CO2-t a fotoszintézis során. A vízben levő CO2 kiürülése a növények fotoszintetizálásának abbamaradását okozza. Ha az akváriumban ilyen körülmények állnak fent, a növények nem tudnak szépen és egészségesen fejlődni. Ha az akváriumban csak kevés növény van, vagy tompa a megvilágítás, akkor nem szükséges nagy mennyiségű CO2-ot oldani a vízbe. Másrészről, ha az egész akváriumot beültettük, és a megvilágítása erős, akkor a CO2 előbb-utóbb elfogy a vízből. A növények egyenletes fotoszintetizálásához elegendő mennyiségű CO2-ot kell a vízbe oldanunk." -
ADA Növénysuli



Mennyi CO2-t adagoljunk?


A válasz csak látszólag egyszerű: az ideális szint 30 ppm (mg/liter) CO2. Két gondunk adódik ezzel: a CO2 gáz nem egyenletesen van jelen a vízben, hanem leginkább úgy nézhet ki modellezve, mint a "bárányfelhők az égen" - a kisebb sodrású, beoldástól távolabbi helyeken kevesebb, máshol több. A CO2 továbbá nem mérhető pontosan, otthoni körülmények között.

Van azonban egy jó hírünk, idővel minden akvarista kitapasztalja a saját akváriumában szükséges CO2 szintet és a rendelkezésre álló buborékszámlálókkal valamint tartóstesztekkel elég ügyesen beállítható a kívánt szint.

A halak egészségére a 30 ppm (mg /l) CO2 szint nincs káros hatással, de nagyon kell figyelnünk arra, hogy ezt a szintet még rövid időre se lépjük túl, mert kedvenceink könnyen elpusztulhatnak CO2 mérgezésben. Ennek első jele az, hogy a halaink a víz felszínén "pipálnak". Ez a jelenség azért következik be, mert a túl magas CO2 szint a halak oxigén-igényét is megemeli, a vízfelszínen a gázcsere miatt sokkal több az oxigén.

A CO2 mérgezés második, komolyabb tünete az, ha a halaink a vízben össze-vissza mozognak, néha fejjel lefele úsznak és láthatóan elvesztették a tájékozódási képességüket. Ebből az állapotból már nehezebben hozhatóak vissza, jellemzően egy részük elpusztul. Egy gyors vízcserével és levegőztetéssel azonban még megmenthető az állomány egy része. A harmadi fázis a halpusztulás.

Ha a CO2 szintet megfelelőképpen állítjuk be, akkor azonban nem fenyegeti veszély a kedvenceinket. Az akvárium megfigyelésekor gondoljunk arra is, hogy a CO2 szint az akvárium vízmozgásával szoros összefüggésben van, ha a 30 ppm körüli értékre állítottuk be a CO2 értékeket egy újabb és tisztább szűrő használatakor, az áramlás lassulásával ez a szint megemelkedik és problémák léphetnek fel. Csökkentsük a buborékszámot, ha nem tudjuk kitakarítani éppen a szűrőt.


CO2 buborékszámláló

A high-tech modern növényes akvarisztika megszületésének pillanata: "Amikor fiatal voltam, szerettem a whiskey-t szódával. (...) Egy este elmentem egy barátommal a pub-ba és szokás szerint whiskey-t rendeltem szódával. A pulton ott volt előttem egy pohár whiskey jéggel és egy palack szénsavas víz. A szénsavas víz felpezsdült ahogy beleöntöttem a whiskey-s pohárba és a légbuborékok táncoltak a pohárban. Önkéntelenül felemeltem a szénsavas víz palackját és ránéztem. A címkéjén azt írta, hogy "víz, szén-dioxid, 1% nátrium-klorid". Ez azonnal megpendített egy húrt bennem. Tudtam, hogy ez volt az az áttörés amire vártam az akvárium-projektjeim kapcsán. Mind az öt ásványvizes palackot megvásároltam a pub-ból és rohantam haza, beöntve őket egy kísérleti akváriumba." - Takashi Amano (1954-2015)


Milyen CO2 beoldási módok vannak?


Ha semmiképpen nem kívánunk CO2 rendszert beüzemelni, akkor is marad egy végső megoldásunk, használjunk olyan vízkezelőket, amelyek a fent említett igénytelenebb 10-15-féle növény számára a sejtfalon keresztül felvehető formában tartalmaz szén-alapú vegyületeket. Ilyen termék például az Easy Life - Easy Carbo.

A második - általunk erősen ellenjavallott - módszer az élesztős CO2 használata. Ezzel a házilag is barkácsolható módszerrel már a nagynyomású CO2 rendszerekhez hasonló eredményeket érhetünk el, de a megbízhatóságuk igen kicsi, és éjszakára nem tudjuk elzárni a gázt (ennek a fontosságáról később).

A harmadik - és gyakorlatilag egyedüliként kompromisszumok nélkül működő - módszer a nagynyomású rendszerek használata. Ezeknek van kisebb (nano) akváriumokhoz készített változatai, és vannak nano és nagy akváriumokhoz egyaránt használható szettek. A későbbiekben ezekről lesz szó. Fontos tudni, hogy a nagynyomású szettek ára nem változik jelentősen kis- vagy nagy akváriumok esetében, tehát nagy általánosságban hasonló árakra számíthatunk.

A CO2 beoldásához szükséges eszközök
"A CO2 akváriumba való beoldására rengeteg módszer született az elmúlt években. A jelenleg legelterjedtebb módszer közvetlen beoldás - amely biztonságos és hatékony. A CO2 forrásaként gázpalackot használunk, ez folyékony szén-dioxidot tartalmaz. Mivel a palackban magas nyomás uralkodik, nyomáscsökkentőre is szükségünk van a CO2 lassú befecskendezéséhez. A nyomáscsökkentő alkalmas a palackban lévő szén-dioxid nyomásának csökkentésére egyenletes áramoltatás során. A palackból jövő szén-dioxid egy golyós szelepen (mágnesszelepen) jut át, amellyel a befecskendezést ki-, és bekapcsolhatjuk, innen pedig a nyomásálló szén-dioxid csőbe ér. A nyomásálló csőre visszafolyásgátló szelepet csatlakoztatunk. Az üveg CO2 diffúzorokat és buborékszámlálókat, a szén-dioxid vízbe való beoldásához használjuk. Az üveg eszközöket szintén a csövekhez csatlakoztatjuk." -
ADA Növénysuli


 


Mi kell egy nagynyomású CO2 rendszerhez?

CO2 palack

CO2 palack (vagy patron)

Jellemzően 95g - 5kg méretű. A legelterjedtebb a 2 kg-os. Nem robbanásveszélyes, nem egészségkárosító hatású.  Fontos! Szállítás előtt kérjük olvassa el a biztonsági tájékoztató anyagot! CO2 palackokat csak személyes átvétellel forgalmazunk.

CO2 reduktor - nyomáscsökkentő szelep

CO2 Reduktor (nyomáscsökkentő szelep)

A palackokban található 50-80 bar nyomást csökkentik le kezelhető 2-3 bar nyomásra. A reduktorokra szerelt tűszeleppel szabályozható a buborékszám (a CO2) mennyisége. Léteznek mágnesszeleppel egybeépített reduktorok is.

CO2 mágnesszelep

CO2 Mágnesszelep 

Éjszakára a növényeinknek nincs szüksége szén-dioxidra, az időkapcsolóra kötött mágnesszelep lezárja a szén-dioxid gázt. Napközben legalább 2-3 órával a világítás bekapcsolása előtt indítsuk el befecskendezést, leállítani a fényekkel együtt célszerű.

CO2 cső

CO2 cső

A problémák megelőzése érdekében kemény CO2-höz alkalmas nyomásálló csövet érdemes használni. A levegőcsövek használatát a szén-dioxid rendszerekhez nem javasoljuk. Átlagos esetben 2 m hosszú CO2 cső egy otthoni rendszerhez elegendő.

CO2 visszafolyásgátló szelep

CO2 visszafolyásgátló szelep

A visszafolyásgátló szelep megakadályozza, hogy a CO2 kikapcsolt állapotában az akváriumvíz a CO2 csövön keresztül visszafolyjon és károsítsa a mágnesszelepet vagy reduktort, illetve, hogy a kifolyó víz kárt tegyen a környezetben.

CO2 buborékszámlálók

Buborékszámláló

A beoldandó CO2 mennyiségét a nyomáscsökkentő szelepen elhelyezett tűszelep (kis csap) segítségével állíthatjuk be. A buborékszámláló mutatja, hogy pontosan mennyi CO2 kerül majd az akváriumba. A megfelelő buborékszám sok mindentől függ. (alap: 60 bpm).

CO2 diffúzorok

CO2 diffúzor vagy reaktor 

Az akváriumvízbe a CO2 diffúzor (kerámia "porlasztókő") vagy reaktoron keresztül kerül befecskendezésre a CO2 gáz. A diffúzorok üveg vagy akril termékek, maximum 240 literig ajánljuk őket. A reaktorokat nagyobb akváriumokban is használhatjuk.

CO2 tartósteszt

CO2 Tartósteszt (Drop Checker)

A CO2 mérésének otthoni körülmények között leghatékonyabb eszköze a drop checker. A kis üvegharangban elhelyezett indikátor oldat a beoldott gáz hatására elszíneződik. Kék szín = kevés, zöld szín = megfelelő, sárga szín = túl sok CO2.

A palack kiválasztása
"A CO2 beoldásához kisebb eldobható, és nagyobb újratölthető palackok is rendelkezésünkre állnak. Az ADA Advanced System-hez tartozó Tropical Forest palack az eldobható palackok közé tartozik. Annak ellenére, hogy a 100 mililiteres palack kicsinek tűnik, három-négy hét alatt fogy ki teljesen az ADA Glass Counterrel mért egy buborék per másodperces, napi 8-10 órás adagolás mellett, amely egy 60 cm hosszú akvárium CO2 szükségletét biztosítja. Ennek következtében ezek a patronok még megfelelőbbek egy 60 cm hosszúságúnál kisebb akvárium számára. Az ADA Tower/20 sokkal alkalmasabb egy 90 cm-es, vagy annál hosszabb akvárium ellátására. A Tower/20 2 liter űrtartalmú (azaz 20 eldobható patronnak megfelelő), így alkalmasabb nagyobb akváriumokba, amelyek több CO2-ot igényelnek. Természetesen használhatjuk 60 cm hosszú akváriumokhoz is, így hosszú ideig nem kell törődnünk a CO2 patronok cserélgetésével, emellett környezet kímélőbb is. Annak ellenére, hogy nagyobb rendszereknél már nyomáscsökkentőre lesz szükségünk, megéri elgondolkozni rajta." -
ADA Növénysuli


 

A nagynyomású CO2 rendszer további ajánlott tartozékai

  • pH teszt - lehetőleg cseppteszt formátumú (nem papíralapú)
  • Pót-tömítés (tömítőgyűrű) a CO2 reduktorhoz. Nem drága, de mindig akkor kellene amikor nincs kéznél...
  • CO2 tisztítófolyadék a lealgásodott CO2 elemek tisztítására. Jól jöhet diffúzornál, reaktornál, inline difinél, Drop checkernél is.

ADA Clean bottle

OK, megvan minden, most hogyan tovább?

1. Ellenőrizzük a nyomáscsökkentő szelepet. A csatlakozásnál legyen benne a tömítés! Lehet gyárilag maradt ki, lehet sérült, lehet elveszett.

2. Szereljük fel a nyomáscsökkentőt a palackra. Ha kulccsal kell meghúzni, húzzuk meg ütközésig. Tilos erősen meghúzni ("megtépni"), mert tönkretesszük vele a tömítést! Ha patronos a rendszered, gyorsan csavard be a patront a nyomáscsökkentőbe és ütközésig csavard. Ha közben elszisszen ne ijedj meg csavard tovább.

3. Szereljük fel a CO2 csövet a nyomáscsökkentőre. Ha a reduktor és a mágnesszelep két külön termék, akkor ne legyen több mint 5 cm a nyomáscsökkentő és a mágnesszelep közötti cső hossza. Ha egyben van a két termék akkor erre nem kell figyelnünk.

4. FONTOS! Ha különálló mágnesszeleppel dolgozunk, nézzük meg a gáz áramlási irányát és ennek megfelelően kössük be (a nyomáscsökkentőtől kell jönnie az akvárium irányába). Ezt általában egy nyíl mutatja a mágnesszelepen.

5. Mérjük ki a CO2 cső hosszát a porlasztás helyéig. Ha diffúzorral fogunk dolgozni, akkor a palacktól egészen az akváriumba be, az aljzatig érjen a cső. Ha reaktort használunk akkor elég lesz csupán 0.5 - 1 métert leszabnunk.

6. Szereljük be a visszafolyásgátló szelepet. Ezen is megjelölték a gáz átfolyásának az irányát (a palacktól az akvárium fele haladva). Figyeljünk a megfelelő bekötésre.

7. A visszafolyásgátló szelepet általában az akvárium oldalán helyezzük el (diffúzor használata esetén). Reaktor és külső szűrő csőre köthető "in-line" diffúzor esetén a szekrényben fogjuk azt elhelyezni. Mindkét esetben érdemes a csővel egy kis hurkot képeznünk, hogy a CO2 cső lógjon alá a mágnesszelepnek, így, ha a szelep esetleg áteresztene némi vizet (nem jellemző a jó minőségű visszafolyásgátló szelepeknél), akkor sem fog a mágnesszelepünk károsodni. Ha biztosra akarunk menni, később akár egy második visszafolyásgátlót is betehetünk.

8. Töltsük meg folyadékkal a buborékszámlálót és kössük be azt a visszafolyásgátló után, maximum 5 cm távolságra (fölé).

9. Az üveg termékekkel körültekintően bánjunk. Óvatosan fogjuk meg a termékeket és ne feszegessük azokat, mert szerencsétlen esetben eltörhetnek és elvághatják a kezünket.

10. Ha a cső túl kemény és nem megy rá az eszközökre, meleg vízben fel lehet puhítani, esetleg öngyújtóval, láng fölé tartva megpuhíthatjuk a végét. Elég csak pillanatokra a láng fölé helyezni a csövet és 10-15 cm-ről melegíteni azt. Ne égessük el a csövet! A felmelegített csövet könnyebb lesz ráhúzni a buborékszámlálóra, diffúzorra.

11. Diffúzornál helyezzük fel a csövet a porlasztóra és helyezzük a porlasztót az akvárium aljára. Érdemes az esőztetővel vagy a szűrő áramlással ellentétesen betenni így gyorsabban eljut majd a CO2 az akvárium minden pontjára. Inline diffúzornál és reaktornál más a helyzet. El kell vágnunk a szűrő nyomó ágát (nyomó ág ahol a víz jön be az akváriumba). Kössük rá az inline diffúzort vagy reaktort a szűrő csövezésére. Kössük rá a CO2 csövet. Inline diffúzornál mindegy hogyan áll a diffúzor, akár fekvő pozícióban is lehet, de reaktornál ügyeljünk rá, hogy függőleges helyzetben legyen!

CO2 rendeszer

A diffúzor kiválasztása
"A nagyobb és a kisebb akváriumokhoz való szén-dioxid rendszerek között a legnagyobb különbség a diffúzor méretében van, amely a vízbe oldja a CO2-ot. A diffúzorok méretét a diffúzorban lévő kerámia porlasztókorong átmérőjének segítségével határozzuk meg. A Pollen Glass és a Pollen Glass TYPE-2 a 60 cm hosszú, vagy annál kisebb méretű akváriumokhoz lettek készítve, míg a Pollen Glass Large 20 és 30, a Pollen Glass Beetle 30, 40 és 50 már a nagyobb akváriumokhoz valók. Ahogy a porlasztókorong mérete nő, úgy nő az akvárium mérete is, amelyet a diffúzor el tud látni CO2-vel. Például, egy 30 mm átmérőjű porlasztó korong megfelelő egy 90 cm hosszú akváriumhoz, egy 40 mm átmérőjű egy 120 cm-es akváriumhoz, az 50 mm-es pedig egy 180 cm hosszú akváriumot tud ellátni megfelelő mennyiségű CO2-vel. Ha a porlasztókorong átmérője megegyezik, nyugodtan válogathatunk a Pollen Glass Large, vagy a Pollen Glass Beetle kategóriák diffúzorai között az elhelyezés és a kinézet alapján. Bár a New Pollen Glass típusú diffúzorok porlasztó korongjai ugyanolyan méretűek, mint a normál Pollen Glass diffuzoré, sokkal mutatósabbnak látszik a hozzá tartozó glass joint-tal (a diffúzorhoz jár alapból) és kisebb szívókelyhével. Választhatjuk még például a Pollen Glass Large 30-t, vagy a Pollen Glass Beetle-t a kialakítása alapján, hiszen mindkettő 30 mm-es porlasztó koronggal rendelkezik." -
ADA Növénysuli


12. Ezzel elérkeztünk a rendszer próbaüzeméhez. Nyissuk ki a palackot, lassan kb. 3-4 teljes tekeréssel. Ha kevesebbet nyitunk rajta, lehet elfogy a palackból kiáramló gáz működés közben! A fokozatos nyitás segít, hogy a reduktor ne kapjon nagy terhelést azonnal.

13. A reduktor órája felugrik a megfelelő nyomásra, jelezve, hogy működik a termék. Ha ilyenkor valahol szökik a gáz AZONNAL zárjuk vissza a palackot és ellenőrizzük, hogy megfelelően rögzítettük-e a csatlakozásokat.

14. 2 kijelzős reduktornál a második kijelző a leszabályozott nyomást mutatja. Ha állítható reduktorunk van, később ez alapján módosíthatjuk a rendszernyomást. Ha nem állítható, akkor nincs teendőnk. FONTOS! Az óra eleinte változó értékeket mutathat. Ez lehet a mágnesszelep zárt állapota miatt is. Később - amikor a diffúzor már elindult, és 1 óra üzem után újra - érdemes újból ránézni. Ha a kimenő nyomás kijelzője nullát mutat akkor tovább kell nyitnunk a szabályzót. Ilyen esetekben csavarjuk fel legalább 2 bar nyomásra.

15. Ha mágnesszelepet használunk, tudnunk kell, hogy csak akkor fogja átengedni a CO2 gázt, ha feszültség alatt van. Fali kapcsolóból kihúzott állapotban (vagy az időkapcsoló kikapcsolt állapotában) a szelep zárva van és nem engedi át a nyomást. Dugjuk be vagy kapcsoljuk be az időkapcsolót amiben a mágnesszelep van.

16. Ha a buborékszámláló nem mutat semmit, azaz nem látjuk a buborékokat akkor a reduktoron a tűszelep el van zárva! Finoman kezdjük el csavarni amíg a buborékok meg nem jelennek a buborékszámlálóban. Ha most ismerkedünk a rendszerrel, ajánlott nagyon alacsony buborékszámmal kezdeni. Az alap másodpercenként kb. 1 buborék. Később majd finomhangolhatjuk ezt az értéket a kívánt szintre.

17. Most hogy a CO2 rendszerünk elindult, a gáz elkezd felhalmozódni a CO2 csőben diffúzor és inline diffúzor használata esetén. A porlasztók addig nem indulnak el, amíg a bennük lévő gáz nyomása el nem éri az üzemi nyomást! Kerámia porlasztóknál ez 2 bar, Atomizereknél, Inline diffúzoroknál ez 2.5 bar. Ha külső reaktorunk van, akkor a gáz automatikusan elkezdi megtölteni a reaktorházat és ha működik a szűrő már megy is a beoldás.

18. OK elindult a rendszer, honnan tudjuk, hogy működik? Használjunk teszteket. Ha most ismerkedünk a szén-dioxid használatával akkor határozottan ajánlott a Drop Checker (CO2 tartósteszt) beüzemelése. Tegyünk bele tesztfolyadékot és tegyük a drop checkert be az akváriumba a diffúzorral ellentétes oldalra. A tesztfolyadék elszíneződésével látjuk majd, hogy milyen a CO2 szint az akváriumban. Kék - kevés, Zöld - megfelelő, Sárga - túl sok. A teszt 30 mg/l CO2 értékre van kalibrálva. Ez lime-zöld színt jelent. Ha ennél lényegesen kevesebb van a vízben, akkor a teszt kék marad! Fontos, hogy minden állítás után várjunk 1-2 órát, mert a teszt késve mutatja az eredményt! Új akváriumnál - amíg a CO2 megfelelő szintre kerül a vízben - eltelhet több nap is a finomhangolás miatt.

A Drop Checker előkészítése
"A CO2 befecskendezésének mennyiségét ellenőrizhetjük a CO2 buborékok megszámlálásával az ADA Glass Counter segítségével (nagyobb akvárium esetén ADA Beetle Counter segítségével) és szabályozhatjuk a nyomáscsökkentő segítségével. A befecskendezendő mennyiség a vízinövények típusán és sűrűségén múlik. A Drop Checker nagy segítségünkre lehet a vízben lévő CO2 szintjének megállapításában. Az akvárium vízének pH értéke a befecskendezett CO2 és a fotoszintézis során felvett CO2 mennyiségével változik. Ha nagy mennyiségű CO2-t oldunk a vízbe, a pH érték savasabb lesz. Ha kevesebb a CO2, akkor pedig a pH érték lúgosabb lesz. A Drop Checker egy olyan berendezés, amely az akvárium vízében lévő CO2 koncentrációt ennek a szabálynak a felhasználásával állapítja meg. A Drop Checker-t az akvárium belsejébe helyezzük, kevés akváriumvízzel és pH indikátor folyadékkal töltve (egyéb indikátor oldatok használata esetén nem szükséges akváriumvízzel higítani). A CO2 befecskendezés mennyisége akkor megfelelő a reggeli villanykapcsolásnál, ha kék színű (lúgos) a Drop Checkerben lévő folyadék, és zöld (enyhén savas) a villanykapcsolás után körülbelül 5 órával, amikor a növények a legerőteljesebben fotoszintetizálnak. Ha a folyadék színe kék marad, akkor túl kevés a vízben lévő szén-dioxid. Ha inkább sárgásnak tűnik, mint zöldnek, akkor túl sok. Az akváriumot érdemes éjszaka a villany leoltása után levegőztetni, hogy elkerüljük a halak hypoxiáját. A Drop Checker egy olyan berendezés, amely a víz CO2 koncentrációját jelzi. Azt a jellemvonást használja ki, hogy az akvárium pH-ja egyensúlyban van a drop checkerben lévő vízzel, melyhez pH indikátor folyadékot adtunk. Amikor a CO2 beoldódik a vízbe, a víz pH értéke savassá válik (a folyadék színe sárgától zöldig változhat). Amikor a CO2 elfogy a vízből, a pH érték lúgossá válik (a folyadék színe kékké változik)." -
ADA Növénysuli


19. Üzemeltessük a rendszert 1 napig. Nézzük meg a teszt színét az 1 buborék per másodperc értéknél. Ha kell, nap elején enyhén emeljük meg a reduktor tűszelepével az adagolást. 20 literes akváriumnál 1, 60 literesnél 2, 150 literesnél 3, 250 literesnél 4 buborék másodpercenként az általános adagolás - ez az érték azonban beoldás és akváriumtól nagymértékben függ. Ha reaktort vagy inline diffúzort használunk, akkor kevesebbet is elég adagolnunk, ha diffúzorunk van lehet a fenti ajánlás működik majd, vagy akár kicsivel magasabb értékek is...

Izgalmas időszak kezdődik, a növényeinken hamarosan látni fogjuk a CO2 adagolás eredményét. Gyorsabban növekednek majd, esetleg buborékolnak, húsosabb üdébb leveleket hoznak.

A diffúzor karbantartása
"A Pollen Glass a CO2 vízbe való befecskendezésére szolgál. A fehér színű diffúziós korong egy speciális kerámiából készül, nagyon finom pórusokkal, melyek a CO2-ot apró buborék formájában eresztik a vízbe. Ezek az apró buborékok a vízáramlatban való keringés során, illetve a víz felszínén keresztül el fognak tűnni. Mivel a Pollen Glass folyamatosan víz alá van merítve, algák fognak megjelenni a felszínén, és előbb, vagy utóbb elcsúfítják, mint bármelyik más üveg, kő vagy más berendezési tárgy felszínét. Azonban a Pollen Glass esetében nem az elcsúfulás a legnagyobb probléma, melyet az algák okoznak, mivel el is tömíthetik a diffúziós korongot, így a buborékok mérete megnő, a CO2 beoldásának hatékonysága pedig csökken. A Pollen Glass egyik legjobb tulajdonsága, hogy teljes mértékben üvegből készül. Az üveg ellenáll a különböző savaknak és lúgoknak, nem deformálódik az idő múlása során. Így a Pollen Glass felületén megjelenő algákat könnyű szerrel eltávolíthatjuk, ha a diffúzort a lúgos ADA Superge oldatban áztatjuk, amelyet erre a célra fejlesztettek. Így a Pollen Glass állapotát korlátlanul visszaállíthatjuk. A Pollen Glass-t javasolt hetente, vagy minden második héten kitisztítani, hogy a CO2 beoldás mindig megfelelő legyen.." -
ADA Növénysuli

 

Videó: a CO2 rendszer összeállítása

A következő rövid filmben bemutatjuk a szén-dioxid rendszer összetevőit és az összeszerelésüket, a Green Aqua egyik alapítójának, Néder Attilának a segítségével.


 

A misztikus CO2 táblázat

A CO2, a kémhatás és a vízkeménység összefüggését mutató táblázatot évtizedek óta használják a növényes akvarisztikában, a magyar akvaristák között mégis rengeteg félreértés és tévhit övezi. A probléma oka azlehet, hogy nálunk alig pár éve lett igazán népszerű a növényes akvarisztika, és az újabb, sokkal praktikusabb tartós tesztek miatt soha nem volt igazán szükségünk a táblázatra. Pedig hasznos dolog, különösen ha kevés pénzből szeretnénk növényezni.

Pontosan mit is mutat a táblázat?

A CO2 a vízben szénsav formájában oldódik. Ha megmérjük a kémhatást, akkor következtetni tudunk belőle az oldott szénsav mennyiségére. Ezt befolyásolja, hogy a vízben más vegyületek is vannak, amelyek belepiszkálnak a kémhatásba. A változó keménység például olyan vegyületekből áll, amelyek enyhén lúgossá teszik a vizet. Az oldott CO2-nek először ezt a lúgosságot kell semlegesítenie, és csak ezután tudja savas irányba vinni a kémhatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kemény vízben lúgosabb pH jelzi ugyanazt a CO2 mennyiséget, mint lágyban. A táblázat ezért két értéket vesz figyelembe egyszerre, a változó keménységet és a pH-t.

Előfordul, hogy mesterségesen savanyítjuk a vizet a halaink kedvéért. Ilyenkor nem használható a táblázat, mivel nem tudjuk, hogy a mért kémhatásért mennyiben felelős a CO2 és mennyiben a másik sav. Viszont, ha már CO2-t használunk, akkor el is hagyhatjuk a pH csökkentő szerek használatát, mivel egy megfelelő teljesítményű CO2 adagolás önmagában képes eléggé levinni a pH-t.

Hogyan használjuk?

Először az akváriumunk változó keménységét kell megmérni. Ha ez az adat megvan, akkor a táblázat nagy részét el is felejthetjük, egyedül arra a sorra lesz szükségünk, ami a mi értékünkhöz tartozik. Ezután megmérjük a pH-t, és csak le kell olvasnunk a hozzá tartozó CO2 mennyiséget. Ha az érték a zöld tartományban van, akkor megfelelő a CO2 szintünk. Ha a kékben, akkor nem elég a tökéletes növényfejlődéshez és az algamentességhez, de tragédia sem történik. A sárga tartomány viszont túl sok CO2-t jelez, ez veszélyes növényre és állatra egyaránt.



PH KH táblázat CO2 adagolás

A táblázat előnye, hogy azonnal eredményt kapunk. A pH mérés csak pár mozdulat, és a színreakció is megtörténik pillanatokon belül. Ezzel szemben egy tartósteszt némi késéssel mutatja az akvárium állapotát. A pH mérés hátránya viszont, hogy ránézésre nem egyértelmű, hogy baj van, csak akkor, ha valamiért eszünkbe jut tesztelni. Így a problémák előrejelzésére nem igazán alkalmas.

A változó keménységet időnként ellenőrizni kell, különösen egy új akvárium első pár hónapjában. A növényzet fejlődés közben elhasználja a KH egy részét, így egy dús növényzetű akváriumban jóval alacsonyabb érték is várható, mint a csapvízben. Idővel maga a csapvíz is változik, évszakonkénti ingadozás is előfordul.

Tévhitek

Sokan tévesen fordítva értelmezik a táblázatot, és azt a következtetést vonják le, hogy ha valahogy savasabbá teszik a vizet, akkor a CO2 szintje is emelkedni fog. Ezt erősíti, hogy a lúgos vízben valóban kevesebb a felhasználható CO2 mennyisége. Viszont ha egy másik savval csökkentjük a pH-t, az versenyezni fog a szénsavval. Egy erősebb sav ki fogja szorítani a szénsavat a sóiból, és szabaddá teszi. Ez rövid távon tényleg megnöveli a víz szabad CO2 tartalmát, pár óra múlva viszont ez a felszabadított CO2 távozni fog a levegőbe. Összességében kevesebb marad a vízben, mintha nem került volna bele "idegen" sav. Viszont ha a vizet lágyítjuk, és így csökken a pH-is, azzal kedvezünk a növényeknek, mivel lágy vízben a CO2 nagyobb arányban marad felhasználható, szabad formában, mint a lúgosabb kemény vízben.

Gyakori kérdések

1
Mennyi időre elég a CO2 palack?

Általánosságban 100 literes akvárium 0,5kg CO2-t fogyaszt el 1 hónap alatt, ha csak napközben működik a CO2adagolás. Ez lehet kevesebb ha pazarlóan üzemelteted, de lehet több is ha hatékonyabb a rendszered.

2
Mennyi időnként kell cserélnem a Drop Checker tesztfolyadékot?

Érdemes 4-8 hetente kicserélni a teszterben lévő folyadékot.

3
Mennyi időnként érdemes tisztítanom a diffúzort?

Hetente a legjobb, de max 2 hetente. Speciális a CO2 diffúzorokhoz használható áztatófolyadékban.

4
Mekkora kerámia diffúzor kell nekem?

20 literhez 15-20 mm kerámia, 60 literhez 20-25 mm, 200 literhez 30 mm, 300 literhez 40 mm, 500 literhez 50 mm kerámiaátmérő kell.

 

line

Növényes akvárium
Növényes akvárium
Akvakertészet
Lélegzetelállító látvány, kristálytiszta víz. Természetes, stabil ökoszisztémák.
Nano akvárium beüzemelés videó
Dennerle NanoCube
Videó: Néder Attila bemutatja, hogyan kell egy nano akváriumot beüzemelni.
Dennerle Nanocube Videó
Kíváncsi a Green Aqua törökbálinti galériájának 22 akváriumára? Tudni szeretné, hogy milyen technikát és élőlényeket használtunk fel? Itt mindent megtalál!
IAPLC 2016 - nyertes akvárium
A japán díjátadó gálán megmutatták a világ legrangosabb akvakertész versenyének díjnyertes akváriumait. Lélegzetelállító művek születtek ismét!
Oxyturbo CO2 nyomáscsökkentő
Oxyturbo: új olasz szén-dioxid nyomáscsökkentő szelep - CO2 rendszer összeszerelés videóval.
Green Aqua alga tájékoztató
Algásodás, ködös víz, felszín hártya? Segítünk a megoldásban!
Mennyi időt kell fordítani a növényes akvárium karbantartására és mi a teendő? Megmutatjuk.
Mi az a fordított ozmózis, és miért lehet szükségünk egy RO készülékre?
Rotala Rotundifolia
Hogyan és hova ültessünk? Képes tájékoztató - nem csak kezdőknek.
Egy 60 cm-es növényes akvárium építése lépésről-lépésre, képekben.
Post your comment

GREEN AQUA - bolt és bemutatóterem