Ügyfélszolgálat: 06 23 232199

A növényes akvárium fotózása

Saguaro Forest werkfotó

A növényes akvárium fotózása

A víz alatti kertünk elkészítése után általában szeretnénk megörökíteni alkotásunkat saját magunk és az utókor számára, illetve a hazai és nemzetközi akvakertész versenyekre is fényképpel nevezhetünk. A profi minőségű fotó rendkívül fontos eleme az alkotásnak, az elkészítéséhez igyekeztünk az alábbiakban összegyűjteni a legfontosabb információkat. A leírásokban igyekeztünk kerülni a technikai részleteket, és ahol lehet inkább nem használtunk szakkifejezéseket.

Mikor érdemes az akváriumunkat fotózni?

Átlagos esetben egy növényes akvárium 3 hónap alatt éri el azt az állapotot amikor már jó fotó készíthető róla. Általánosságban elmondható, hogy akkor kell az akváriumunkat lefényképezni, amikor az elérte az alkotó által tervezett fejlettségi fokát. Ez a pillanat minden akvárium idejében máskor jön el, nagyban függ a használt növények típusától, az ültetés sűrűségétől, az elérni kívánt hatástól. Nem mindegy pl., hogy egy lassan növő növényekből (pl. páfrányfélékből, fűfélékből) készülő dzsungel-jellegű hatás elérése a cél, vagy például egy gyorsabban növő előtér-növényekből (pl. Monte Carlo) készített iwagumi stílusú akváriumot alkottunk.

Hogyan készítsük fel az akváriumot a fotózásra?

Az akváriumot a lehető legjobb formába kell hoznunk. A növényeket már ne nyírjuk le a fényképezés előtti napokban, mert a nyírás nyomai láthatóak lesznek a képen. Ideális esetben a fotózás előtti napon végezzünk egy nagyobb karbantartást: tisztítsuk le a köveket és fákat, igazítsuk meg a növényeket, töröljük át az akváriumüveget (és sarkokat) kívülről és belülről egyaránt. A szűrőt ilyenkor ne tisztítsuk ki. Figyeljünk arra, hogy a lecsöppenő víz nyomai ne látszanak a felszín fölött az üveg belső oldalán, mivel fotózáskor az ellenfényben a legkisebb nyomok is hangúlyosan jelennek meg.

A halakat a fotózás napján már ne etessük meg, a későbbi "idomítás" közben szükség lehet az etetésükre. Közvetlenül a fotózás előtt állítsuk le a szűrőt és vegyük ki az összes technikát az akváriumból. Tanulmányozzuk alaposan a látképet és az esetlegesen zavaró szögben álló növényeket vagy fákat igazítsuk meg vagy óvatosan távolítsuk el. Figyeljünk arra, hogy semmiképpen se zavarjuk fel a vizet, mert a fotózást ez meghiusíthatja.

Az akvárium felkészítéséhez némiképp hozzátartozik a háttér témaköre is. Háttér nélkül nem lehet jó fotót készíteni. Alap esetben fekete vagy fehér háttereket használunk, a fehér háttereket hátulról lámpával szokás megvilágítani hogy részben vagy egészében "beégjenek" - kifehéredjenek.

Milyen fényképezőgépet használjunk a fotózáshoz?

Lehetőség szerint egy full-frame-es tükörreflexes komolyabb fényképezőgépet használjunk, torzításmentes vagy minimális torzítású nagylátószögű optikával. A legtöbb akvarista nem rendelkezik ilyen géppel. Mivel egy top akvárium fotózásához erre mindenképpen szükség lesz - különösen versenyakvárium fotózás esetén - ezért ajánlatos találni egy olyan ismerőst aki rendelkezik a megfelelő technikával.

A fényképezőgépek esetében a "full-frame" a kép rögzítésére használt érzékelő méretére utal. A nagyobb érzékelő egy jó fényáteresztő-képességű optikával együtt rendkívül fontos előnyhöz juttatja a használóját. Egy Canon 5D fényképezőgép esetében például az ISO értéket akár 1600-ra is beállíthatjuk anélkül, hogy a képen ez komolyabb szemcsésedést eredményezne. A minél magasabb ISO értékre a blende beállítása miatt lesz szükség. Ez a lépés nem megkerülhető, egyszerűbb fényképezőgépekkel az alacsony ISO érték miatt egyszerűen lehetetlen jó minőségű és az akvárium minden területét élesen mutató képet készíteni, úgy, hogy a halak sem mozdulnak be.

A fényképezőgép mellett nagyon fontos, hogy megfelelő állványról fényképezzünk. Kézből kizárt, hogy megfelelően éles képet készítsünk. Egyszerűen nem fogunk tudni olyan rövid időkkel dolgozni a rendelkezésünkre álló megvilágítás mellett, hogy éles képet készítsünk kézből.

Milyen fényképezőgép-beállítási értékeket használjunk?

A cél az, hogy a kép megfelelően világos legyen, és éles minden területén (elől és hátul is) és a folyamatosan mozgó halak szintén élesek maradjanak. Ezért (a megvilágítástól függően) megfelelően rövid expozíciós idővel (jellemzően 1/60) és f/5.6 fölötti blendeértékkel kell dolgoznunk egy 1600-as ISO mellett. Induljunk ki az expozíciós időből. Minél rövidebb az idő, annál élesebbek a halak, de még a gyors mozgású halak esetében sem szükséges 1/125-nél rövidebb időkkel dolgoznunk.

A fotózás alapjairól az akvakertészeknek minimum annyit kell tudniuk, hogy ha az előre elképzelt "világosságú" képet akarjuk előállítani, és az ISO-t már nem állíthatjuk (mert az a gép által szemcsésedés nélküli legmagasabb értéken van már), akkor minél rövidebb idővel dolgozunk, a technikánk annál kisebb blendeértékre fog "kényszeríteni" minket, a kisebb blendeérték pedig a mélyégélesség csökkenéséhez fog vezetni.

Állítsuk be tehát az ISO-t 1600-ra, az időt 1/125-re és nézzük meg, hogy a kívánt világosságú képhez milyen blendét ajánl fel a gépünk. Ez az érték függ majd a megvilágítás mértékétől (az akvárium alapvilágítása általában túl kevés) és függ az optika fényáteresztő képességétől (minőségétől) is. Egy 2 db. ADA Solar lámpával megvilágított 120x45x45 cm méretű akváriumot egy Canon 5D géppel például 250-es ISO értékkel f/7.0 blendével és 1/50-ed idővel fotóztunk (Saguaro Forest). Ez az akvárium azonban a fotózáskor rendkívül erős megvilágítást kapott, a 2 db. ADA Solar lámpa mellett igazi lámpa-erdő világította minden irányból. Egy másik, 180x60x60 cm méretű akváriumunk esetében alapvetően a 3 db. ADA Solar lámpára szorítkoztunk, az értékek rögtön "megugrottak": 1600-as ISO, f13 blende (erre a nagyobb mélység miatt is szükség volt), 1/60-ad idő. Mindkét esetben rendkívül jó fényáteresztő képességű, ún. piros karikás Canon objektíveket használtunk.

Milyen lámpákat használjunk?

A kulcs a fény. Minél erősebb fénnyel világítjuk az akváriumot, annál egyszerűbb dolgunk lesz fotózáskor. A világítás témakörét LGA foglalta a legjobban össze az akvakertész fórumon:

A legfontosabb az összes lehetőség közül a fény, nem véletlenül hívják FÉNYképezésnek. Különösen annak mennyisége fontos. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akváriumfotózáskor soha sincs túl sok fény. A fény mennyisége határozza meg ugyanis, hogy milyen rekesszel és záridővel tudunk exponálni - erről kicsit később részletesen is lesz szó -, minél több a fény annál nagyobb lehet a mélységélesség és annál kevésbé fog bemozdulni. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a megfelelő mennyiségű fény biztosítása a legnehezebb és legköltségesebb része a jó fotózásnak. A helyzet ugyanis az, hogy ez egy exponenciális mennyiségű dolog, konkrétan minden egységnyi növekedéshez kétszer annyi fény kell. Tehát két egységnyi növekedéshez 4x annyi, négy egységnyi növekedéshez 16x annyi. Egy gyors példa a dolog érzékeltetéséhez: ha a záridőd 1/8-ad másodperc és semmi más nem változik 4x annyi fénnyel (pl. 4x annyi Wattal) 1/30-ad másodperc lesz a záridő, míg 16x annyi fénnyel 1/120-ad - ami már kezd használható lenni.

Nagyon fontos, sokak által figyelembe nem vett tényező, hogy a fény mennyisége nagyon függ a világítótest és a tárgy távolságától - ez is exponenciálisan, tehát nagyon fontos, hogy a fény és mi is minél közelebb legyünk a tárgyhoz. Viszonyításként egy gyors mérés egy 23W-s kompakt fénycsővel: 10cm - 2300 lux, 20cm - 900 lux, 30cm - 370 lux, 40cm - 230 lux. Mindez a víznél jóvabb “hígabb” levegőben, ami kevésbé nyeli el a fényt.

Aki kicsit is olvasgatott itt a fórumon, az valószínűleg már ismeri a fény színhőmérsekletének fogalmát: a (szándékaink szerint fehér) fényforrás színérzetét határozza meg. Normál izzóknál működik igazán, egy fénycsőnél már inkább csak korrelált színhőmérsékletről beszélhetünk. Egyszerűen mások a fény színösszetevői - ahogy természetesen egy színes lámpa esetén is. (Wikipedia link) Ezzel elérkeztünk egy következő fontos dologhoz, amiről viszont kevesebb szó esik: ez az Ra, közismertebb nevén CRI (Color Rendition Index), azaz színvisszaadási index. Minél magasabb, annál jobb, régi fénycsöveknél mindenki emlékszik a hamís színekre - na ott ez volt rossz. (Wikipedia link)

Fontos a fény iránya is és a hiánya. Alapvetően felülről világítjuk meg az akváriumot, ez eredményezi a legtermészetesebb képet. De azért, ha van azonos, vagy nagyon hasonló fényünk, hátulról vagy oldalról is világíthatunk kiegészítésül. Előbbi adja azt a bizonyos éteri hatást, amit sok versenyre beküldött képen látható. Egyébként a többféle világítással nagyon kell vigyázni, ha nem azonos a fény, nagy furcsa, természetellenes hatást érhetünk el. Az előbb említettem a külső fény hiányát - ez annyira fontos, hogy lehet, hogy megérdemelne egy helyet a fenti hármas listában! Az akváriumon kívül ne legyen más fény! Redőnyöket le stb. A legkisebb fény is betükröződik - optikai egér piros foltja az amúgy gyönyörű képen? Ha ez nem megy, akkor lehet kreálni valami takaró alkalmatosságot. Az igazi fotós legalább két réteg fekete bársonyt használ... Ezt az akvárium széleihez kell rögzíteni - vagy inkább egy kerethez, ami pontosan illeszkedik az akváriumhoz és ez alól kell fényképezni, kiküszöbölve az összes tükröződést. A legegyszerűbb módja, ha nincs se redőny, se elfekvő bársony: éjszaka fotózni, amikor a legkevesebb felesleges fény van, természetesen teljes villanyoltás után.

Milyen más megoldásokat használunk fotózáskor?

A halak terelésére az akvárium megfelelő oldalánál (vagy a felszín fölött) tett hirtelen mozdulattal tehetünk kísérletet. Megpróbálhatjuk etetni is őket, hogy a kívánt pozíciót elérjék.

A vízfelszín fodrozásához egy vagy több hajszárítót használjunk. A hajszárítókat erősítsük fel biztonságosan (!) állványokra, vagy kérjünk meg két (!) segítőt, hogy tartsák megfelelő szögben és megfelelő közelsében a vízfelszín fölé azokat, úgy, hogy az állványok és kezek ne látszanak a képben. Nem lesz egyszerű feladat.

Az akváriumi lámpák optikába szűrődő fényét az akvárium előlapjának síkjában az előlap köré kifeszített fekete vászonnal (molinóval) tudjuk kiszűrni. Az akvárium előlapjában a környező háttértárgyak is tükröződni fognak, ezért egy második kifeszített molinóra is szükségünk lesz, a fényképezőgép síkjában. A molibóba vágjunk egy optika nagyságú lyukat, és a gépet ezen keresztül dugjuk ki fotózáskor. Ilyen módszerrel tudunk tükröződés-, és "beverés"-mentes képeket készíteni.

Fényképezzünk RAW formátumban, és az utómunka alkalmával állítsuk be a kívánt színhőmérsékletet és expozíciót. A képen más változtatást ne eszközöljünk, a versenyből való kizárást eredményezheti.

Szemrevételezés - Viktor figyel

Karbantartó eszközök


line

Post your comment

GREEN AQUA - bolt és bemutatóterem