Ügyfélszolgálat: 06 23 232199

Interjú Takashi Amano-val - A víz fontossága

A víz – 6. rész

Interjú Takashi Amano-val - A víz fontossága


A víznek több alkotóeleme is van. Arca a természetben állandóan változó, az időjárástól és az évszakoktól függően. Mi Takashi Amano álláspontja, mit gondol a víz hatásáról a halakkal és más élőlényekkel kapcsolatban, mi az ő filozófiája a „vízről”? Ezen interjú során változatos kérdéseket tettünk fel neki a „vízzel” kapcsolatban.

AJ: Ön több layout-ot is készített már. Volt esetleg olyan jelentősebb problémája, amely felnyitotta a szemét a vízminőségének fontosságára?

Amano: Nem találkoztam vízzel kapcsolatos problémával, amikor dekorációként fákat használtam fel, azonban többször is tapasztaltam, hogy a kövek, sziklák melyeket berendezési tárgyként felhasználtam, megemelték a víz keménységi értékeit.

AJ: Tulajdonképpen hogyan emelik meg a kövek a keménységet?

Amano: Mint tudjuk, a vízinövények fejlődésének elősegítéséhez széndioxidot kell oldanunk a vízbe. A kalcium és egyéb elemek, melyeket a sziklák, vagy megkövesedett fák tartalmaznak, kioldódnak a CO2-ban dús vízben, ezzel a keménységi értékek emelkedését okozva. A Seiryu kövek és a megkövesedett fák szokatlanul gyakran emelik meg a keménységet. Néhány kő kevésbé, míg mások jobban megemelhetik a víz keménységét. Nem tudjuk megmondani azonban, melyek azok, amíg ki nem próbáltuk.

AJ: Ez a felfedezés vezetett az olyan termékek kifejlesztéséhez, mint például a Softenizer (vízlágyító)?

Amano: Igen, valóban, de nem csak ez volt az oka; mivel az olyan dekorációk mellé, amelyek emelhetik a víz keménységét inkább a keményebb vizet kedvelő növényeket kezdtem ültetni. Az ötletet igazából az eredményezte, hogy a kemény vizet igénylő növények ültetése egyszerűbb, mint megváltoztatni a víz értékeit, ha a keménység emelkedni kezdene. Azonban, ha a víz keménysége extrémen megnő, mindenképpen meg kell változtatnunk a víz értékeit. Amikor régebben tengeri homokot használtam aljzatként, melybe gyakran kagylók is keveredtek, gyakran fordult elő ilyesmi a CO2 beoldási szintjének növelésével. Ez a probléma azonban teljesen megszűnt, amikor Aqua Soil talajokat kezdtem alkalmazni.

AJ: Melyik, az Ön által meglátogatott vízpart volt a legemlékezetesebb?

Amano: Amikor évekkel ezelőtt meglátogattam Nyugat-Afrikát, több kis tócsát, tavacskát is láttam. Ezekbe pillantva killiket, például Aphyosemion-okat találtam, ezeken a kis területen élve. Ez mindenképpen lenyűgöző volt. A folyókban nagyobb halak élnek. Meglepett, hogy Kongó Tetrák milyen hűvös vizű, kristálytiszta folyókban élnek.

AJ: Azt hittem, a Kongó Tetrák olyan környezetben élnek, ahol a víz meleg és rengeteg a vízinövény.

Amano: A nyugat-afrikai folyókban élő sügérekre és killikre gyakran váratlanul hűvös vízben találnak. Az Anubias-ok és Bolbitis-ek a természetben a tiszta vizű folyók lejtőin élnek. Általában a nagyobb folyókat több napsütés éri, nincs körülöttük annyi dolog, ami befolyásolhatná vizük hőmérsékletét, így az viszonylag magas. A kisebb folyók, patakok azonban több, például dzsungelek által árnyékolt helyen futnak át, nem mozdulatlanok, így ezek hőmérséklete valamivel alacsonyabb is. Ezeket a kisebb folyókat gyakran kisebb környezeti változások is befolyásolják. Ez eléggé érdekes, nemde? Elgondolkoztam már azon is, hogy a nagyobb halak a melegebb, míg a kisebb halak a hűvösebb vizet kedvelik.

AJ: Tehát a 25 °C környéki vízhőmérséklet, mely általános a haltartásban túl magas is lehet?

Amano: Ez a kapcsolat nem egészen tiszta. Valószínű, hogy a legtöbb hal a magasabb hőmérsékletet kellemesebbnek találja, azonban a folyók hőmérséklete sokkal alacsonyabb lesz egy vihar után tapasztalatom szerint. Azonban úgy gondolom, hogy a halak szaporodási idejének kulcsa a víz hőmérsékletében rejlik. Általában az esős évszak alatt ívnak, amikor a víz a legbőségesebb az év folyamán. A víz hőmérséklete ilyenkor alacsonyabb. Amikor sokat esik, a víz hőmérséklete csökken, ez is késztetheti ívásra a halakat. Az évszakokkal változik a környezet is, mint például a száraz és esős évszakok, amelyhez az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell. A víz hőmérséklete és minősége a nap folyamán, az időjárástól és az évszakoktól függően is változik ugyanazon a területen. Úgy gondolom a környezeti változások, mint az évszakok változása is befolyásolja az élőlényeket, így ezt is figyelembe kellene vennünk, ahelyett, hogy csak a víz minőségével foglalkoznánk. Például egy hal megérzi a víz egy század fokos változását is. Gondolkodjunk csak el, mennyire befolyásolja a víz minőségét a hőmérséklet. Amikor csökken, a vízben oldott oxigén mennyisége megnő.

AJ: Tudjuk, hogy a hidegebb víz több oxigént tartalmaz.

Amano: Azonban azt is tudjuk, hogy az esővíz oxigén tartalma nem olyan magas. Az akváriumban a víz hőmérséklete konstans, tehát nem változó, leszámítva az olyan eseteket, ahol az akvárium egy ablakhoz közel helyezkedik el. A diszkoszok gyakran kezdenek ikrázni vízcsere után. Hiszem, hogy a víz hőmérséklete is nagyon fontos a halak fejlődésében, beleértve az ívást is, de persze emellett nagyon fontos a víz minősége is.



Keskeny patak fut át a gabon-i dzsungelen, Nyugat Afrikában.
A vízben apró halak úszkálnak, melynek hőmérséklete meglepően alacsony.

AJ: De hogyan teremthetünk ilyen természeti jelenségeket, mint a száraz, vagy esős évszak a Nature Aquariumban? Azt hiszem, ezt véghezvinni sokkal bonyolultabb lenne, mint csak állandó vízértékeket fent tartani.

Amano: Semmi szükség rá, hogy ebből problémát csináljunk. Egyébként nem létezik rá mód, hogy így tegyünk. Azt hiszem, rugalmasabbnak kell lennünk, hogy megérthessük, hogyan is él az a hal, amelyet tartunk. Fontosnak tartom, hogy a víz és a benne élő élőlények kapcsolatát szélesebb szemszögből is figyelembe vegyük, és megértsük, hogy a változás sokkal inkább az élőlények életének része, minthogy csak fent tartsunk egy konstans környezetet. Létezik egy átlátszó, szinte szellemszerű hal, az Üvegharcsa (Kryptopterus bicirrhis), melyről már írtam az Aqua Journal-ban (vol. 146). Imádom a szellemeket, és az ijesztő dolgokat. Ezt a halat a legtöbben igen nehezen tarthatónak tartják. Gyakran megesik, hogy elvesztik áttetszőségüket, fehérré válnak, majd el is pusztulnak. De azok, amelyek a négy méter hosszú akváriumomban élnek, már 5-6 évesek és meglehtősen vidámak. Télen is nagyon jól érzik magukat. Én is elég sokáig próbálkoztam megfelelő körülményeket teremteni számukra. Azonban egy napon, egy tájföldi látogatóm, látva őket így szólt: „Ilyen halak élnek a házam közelében egy vízesés medencéjében. Közvetlenül a vízesés alatt, mindenütt.” A hőmérséklet alacsony, és extrémen erős a víz mozgása is. Összehasonlítva, az én akváriumomban nincsen fűtő, a hőmérséklet sem túl magas. A hőmérséklet télen elkerülhetetlenül csökken. A víz mozgása is igen erős, mivel egy hatalmas pumpa keringeti azt. Kezdett világossá válni számomra, hogy a víz hőmérséklete, és mozgása nagyjából hasonló, mint a természetes élőhelyükön, és ez az oka egészségességüknek, sokkal inkább, mint csak maga a jó vízminőség.

AJ: Figyelek a víz minőségére, de úgy tűnik, ez nem elegendő.

Amano: Ez így igaz. Vannak halak, amelyek kedvelik az erős vízáramlást, mint például az Üvegharcsa, de vannak olyanok is, amelyek nem, például a Betták és a Killik. Származhatnak ugyanabból a környezetből, de ez nem jelenti azt, hogy tarthatóak lennének közös akváriumban. Szóval nem mondhatjuk egyszerűen, hogy ezek a halak Nyugat-Afrikából vagy Borneó-ból származnak. Az Amazon fekete és több másféle vizű is. A fekete víz enyhén savas, keménysége általában véve közel van a nullához. Ez minden fekete vízre igaz, nem csak az Amazon-ra. Meg kell értenünk, hogy míg néhány víz hasonló adatokkal rendelkezik, az azért van, mert ugyanolyanok, vagy hasonlóak a körülményeik, míg más ugyanazon régióban elhelyezkedő vizek egészen más adatokkal rendelkeznek. Ezután kell elgondolkoznunk a halak eredeti élőhelyéről. A természetben csak egy pocsolyában, vagy egy folyóban élnek? A folyóvíz egy kristálytiszta patak, csermely, vagy egy nagy folyó? Ez is egy fontos szempont. Ha Bettát és Üvegharcsát tartunk egy azon akváriumban, valamelyik el fog pusztulni, ha a körülmények csak az egyiknek felelnek meg. Ez azért van így, mivel bár mindkettő Tájföldről származik, mégis egészen más körülmények között élnek. Meg kell értenünk az ilyen különbségeket.

AJ: Tervezem, hogy az eredeti élőhelyhez igazítom az akváriumi víz értékeit. Most azonban, már látom, hogy nem csak ez a fontos, hanem a víz mozgása, és a környezeti tényezők is nagy hatással vannak az élőlényekre.

Amano: El kellene gondolkoznunk azon is, hogy a „víz”, amelyben a halak élnek, milyen környezetben található, nem csak a víz minőségi adatokon. Főleg, mivel csak feltételekben gondolkozunk, könnyen össze is zavarhat. A víz áramlása olyan, mint a levegőnek a szél. Néhány madár és állat nagyon kedveli a szelet. Néhány fa és növény a melegebb éghajlatot kedveli, míg mások inkább a hideget. Annak ellenére, hogy néhány vízparaméterre nagyon odafigyelünk, meglepő módon épp a legalapvetőbb dolgokról feledkezünk el, mint az áramlás és a hőmérséklet.

AJ: Szóval először is az eredeti élőhelyül szolgáló víz környezetét kell megvizsgálnunk, majd csak ezután belekezdenünk egy akvárium létrehozásába. Úgy érzem, most már könnyebben fogom kezelni a vízzel kapcsolatos dolgokat a Nature Aquarium-ban.


További Vízzel kapcsolatos oldalak

 

Forrás: AquaJournal.net

Vissza a Green Aqua növénysuli főoldalára.

Post your comment

GREEN AQUA - bolt és bemutatóterem